7.RÉSZ
A bárkába költözés és az özönvíz.


Monda az Úr Nóénak: menj be te, és
egész házadnépe a bárkába: mert téged
láttalak igaznak előttem ebben a nemzedékben.
2.Minden tiszta baromból hetet-hetet vígy be,
hímet és nöstényét ; azokból a barmokból
pedig, a melyek nem tiszták, kettöt-kettöt,
hímet és nöstényét.
3.Az égi madarakból is hetet-hetet,hímet és
nöstényét, hogy magvok maradjon az egész
föld színén.
4.Mert hét nap múlva esö bocsátok a földre
negyven nap és negyven éjjel; és eltörlök
a föld színéről minden állatot melet teremtettem.
5.Cselekedék azért Nóé mind aszerint, a mint
az Úr néki megparancsolta vala.
6.Nóé pedig hatszáz esztendős vala,
mikor az özönviz volt a földön.
7.Beméne azért Nóé és az ő fiai, az ő
felesége, és fiainak feleségei ő vele a
bárkába, az özönviz elől.
8.A tiszta barmok közűl, és tisztátlan
barmok közűl, a madarak közűl, és
minden földön csúszó-mászó állat közűl,
9.Kettő-kettő méne be Nóéhoz a bárkába,
hím és nöstény: amint Isten megparancsolta
vala Nóénak.
10.Lőn pedig hetednapra, hogy megjöve az
özönvíz a földre.

2012.11.05

 11.Nóé életének hatszázadik esztendejében,
 a második hónapban, e hónap tizenhetedik
napján, felfakadának ezen a napon a nagy-
mélység minden forrásai, és az ég
csatornái megnyilatkozának.
12.És esék az eső a főldre nsgyven nap
és negyven éjjel.
13.Ugyanezen a napon ment vala be Nóé
és Sém és Khám és Jáfet, Nóénak fiai, és
Nóé felesége és az ő fiainak három felesége
velök együtt a bárkába.
14.Ők, és minden vad az ő neme szerínt
és minden barom az ő neme szerínt és
minden csúszó-mászó állat, mely csúsz
mász a földön, az ő neme szerint és minden

repdeső állat az ő neme szerínt, minden madár,
minden szárnyas állat.
15.Kettő-kettő méne be Nóéhoz a bárkába
minden testből, melyben élő lélek vala.
16.A melyek pedig bemenének, hím és
nöstény méne be minden testből, a mint
parancsolta vala Isten őnéki: és az Úr
bezárá utána az ajtót.
17.Mikor az özönvíz negyven napig volt
a földön,annyira nevekedének a vizek,
hogy felveheték a bárkát, és az felemelkedék
a földről.
18.A vizek pedig áradának és egyre nevekedének
a földön, és a bárka jár vala a víz színén.
19.Azután a vizek felette igen nagy erőt
vevének a földön, és a legmgesebb hegyek
is mind elboríttatának, melyek az egész
ég alatt valának.
20.Tizenöt singgel nevekedének a vizek feljebb
minekutánna a hegyek elborittattak vala.
21.És oda vesze minden földön járó test,madár
barom,vad,és a földön nyüzsgő minden
csúszó-mászó állat; és minden ember.
22.Mindaz,a minek orrában élő lélek lehelete vala,
a szárazon valók közűl mind meghala.
23.És eltörle az Isten minden állatot, a mely a
föld színén vala, az embertől a baromig,
a csúszó-mászó állatig, és az égi madárig;
mindenek eltöröltetének a földről, és csak
Nóé marada meg, és azok akik vele valának
a bárkában.
24.És erőt vevének a vizek a földön
száz ötven napig.

2012.11.06