MÓZES ELSŐ KÖNYVE.3.rész
2012.10.27. 06:08
3.RÉSZ.
Az első bűn és bűntetése.
A kígyó pedig ravaszabb vala minden
mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett
vala, és monda az asszonynak: Csakugyan
azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról
se egyetek?
2.És monda az asszony a kígyónak:
A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;
3. De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek
közepette van, azt mondá Isten: Abból ne egyetek,
azt meg se illessétek,hogy meg ne haljatok.
4. És monda a kígyó az asszonynak:
Bizony nem haltok meg ;
5. Hanem tudja az Isten, hogy amely napon ejendetek
abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok
lésztek mint az Isten : jónak és gonosznak tudói.
6. És látá az asszony,hogy jó az a fa eledelre
s hogy kedves a szemnek, és kívánatos az a fa
a bölcsességért : szakaszta azért annak gyümölcséből,
és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.
7. És megnyilatkozának mindkettöjöknek szemei
s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet
akgatának azért össze, és körülkötöket
csinálának magoknak.
8. És meghalák az Úr Isten szavát, a ki hűvös
alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék
az ember és az ő felesége az Úr Isten elől
a kert fái között.
9. Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert
és mondá néki : Hol vagy?
10. És monda : Szavadat hallám a kertben,
és megfélemlén, mivelhogy mezítelen vagyok,
és elrejtezém.
2012.10.27
És monda Ő : Ki mondá néked,hogy mezítelen
vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak,
hogy arról ne egyél?
12. És monda az ember : Az asszony akit mellém adtál
vala, ő ada nékem arról a fáról, úgy evém.
13. És monda az Úr Isten az asszonynak : Mit cselekedtél?
Az asszony pedig monda : a kígyó ámitott el engem,
úgy evém.
14. És monda az Úr Isten a kígyónak :
Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy minden barom
és minden mezei vad között; hasadon járj, és port egyél
életed minden napjaiban.
15. És ellenségeskedést szerzek közted és az asszony
között, a te magod között, és az ő magva között:
az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.
16. Az asszonynak monda : Felette igen megsokasitom
viselőséged fájdalmait, fájdalommal szűlsz magzatokat ;
és epekedel a te férjed után, á pedig uralkodik te rajtad.
17. Az embernek pedig monda : Mivelhogy hallgattál a te
feleséged szavára, és ettél arról a fáról, a melyről azt
parancsoltam,hogy ne egyél arról. Átkozott legyen a föld
te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek
minden napjaiban.
18. Töviset és bogácskórót teremjen tenéked ; s egyed
a mezőnek fűvét.
19. Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen
visszatérsz a földbe mert abból vétettél : mert por vagy
te s ismét porrá leszel.
20. Nevezte vala pedig Ádám az ő feleségét Évának,
mivelhogy ő lett anyja minden élőnek.
21. És csinála az Úr Isten Ádámnak és az ő feleségének
bőr ruhákat, és felöltözteté őket.
22. És monda az Úr Isten : Ímé az ember olyanná lett,
mint mi közülünk egy, jót és gonoszt tudván. Most tehát,hogy
ki ne nyújtsa kezét, hogy szakasszon az élet fájáról is, hogy
egyék, s örökké éljen :
23. Kiküldé őt az Úr Isten az Éden kertjéből,hogy mívelje a földet,
a melyből vétetett vala.
24. És kiűzé az embert, és oda helyezteté az Éden kertjének
keleti oldala felől a Kérubokat és a villogó pallos lángját,
hogy őrizzék az életfájának útját.
2012.10.28
|